Ez az Alapszabály a Budapest Környéki Törvényszék 15.Pk.60.037/2012/3. sorszámú végzésével TE-6285 sorszám att nyilvántartásba vett Fogyasztók, Adózók és Munkavállalók egyesület Alapszabályának  a 2011. december 08.-i Közgyűlés által elfogadott alapszabály módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.

Elfogadta a Közgyűlés 2011. december 08.

Alapszabály

(Fogyasztók, Adózók, és Munkavállalók Egyesülete)

Alapítók, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben biztosított jogaik alapján, a 2011. december 08. napján tartott ismételt alakuló közgyűlésen létrehozták a Fogyasztók, Adózók és Munkavállalók Egyesületét (a továbbiakban: Egyesület). Az Alapítók az alábbiak szerint állapították meg az Egyesület -a Budapest Környéki Törvényszék 14.Pk.60.386/2011/2. Számú végzése által előírt módosításokat tartalmazó - alapszabályának szövegét a 2011. december 08. napján tartott Közgyűlésen.

 

1. Névhasználat

A szervezet neve: Fogyasztók, Adózók és Munkavállalók Egyesülete

 

2. Székhely

Az Egyesület székhelye: 2081 Piliscsaba Ferenc-forrás út 32

 

3. Célok, tevékenység

3.1.1. Az Egyesület célja, feladata és tevékenysége:

  • -A természetes személyek, társadalmi szervezetek, a gazdasági élet szereplőinek
  • összefogásával elérni, hogy megszűnjön, az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
  • meghatározása szerinti fogyasztó, (továbbiakban fogyasztók) kiszolgáltatottsága a
  • szolgáltatókkal szemben.
  • -Elérni, hogy a Fogyasztók tudatosan figyeljenek oda, a szolgáltatóktól kapott, vagy közvetlenül vásárolt” termékek” mennyiségére, milyenségére, minőségére, valamint a szolgáltatás színvonalára, annak ár -érték arányára. A vásárolt termékek megnevezésének, és megtévesztő, félrevezető feliratozásának(magyar termék, magyar minőség, hazai áru,...stb.) egyértelmű beazonosíthatósága, ellenőrizhetősége. Egységes minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszer létrehozása.

  • -A szolgáltatók túlkapásainak megállítása, elsősorban a víz, gáz és áramszolgáltatás mérőberendezéseinek hitelességének ellenőrizhetőségére és az értesítési számlák értelmezésére, valamint az esetleges túlfizetések visszafizetésére tekintettel.

  • -Fogyasztói és adófizetői költségek érvényesítése. Például a szolgáltatások kifizetésével kapcsolatos esetlegesen felmerült költségek áthárítása(csekkfeldolgozással és csekkfeladással kapcsolatos költségek, banki átutalások díjai...stb). A rossz minőségből eredő károk érvényesítése(vízminőségből, útburkolat hibáiból eredő károk...stb.).

  • -Felhívni a fogyasztok figyelmét, a szolgáltatások visszásságaira, alternatívát nyújtani azok leküzdésére. Széles körben megismertetni a fogyasztókkal az alternatív megoldásokat, különös tekintettel a környezetbarát és megújuló energiaforrásokra(házi szennyvíztisztítók, házi szélerőművek, nap- és geotermikus energia hasznosíthatósága).

  • -Az alternatív energiaforrások továbbfejlesztésével és azok kombinálhatóságával kapcsolatos fejlesztések, kutatások.

  • -Tudatosabb adófizetői magatartás elérése. A bizonyos jogcímen beszedett adók felhasználásának tudatos figyelemmel kísérése és egyértelmű ellenőrizhetősége.

  • -Munkavállalói érdekvédelem, különös tekintettel a munkavállalók havi rendszeres adózott jövedelmének átutalással történő kifizetése esetén a banki költségekre.

Az Egyesület tagjai hatáskörükön belül, a mindennapi kapcsolataikat és tapasztalataikat felhasználva, a fő cél érdekében, az alább felsorolt további célokban meghatározott módon kívánnak a fő cél elérése érdekében tevékenykedni.

 

3.1.2. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Kszt.) összhangban, közhasznú szervezetként, közhasznú fogyasztóvédelmi tevékenységet folytat az alábbiakban felsorolt területeken.

• a Kszt. 26. § c) pont 3. alpontja szerinti tudományos tevékenység, kutatás

• a Kszt. 26. § c) pont 4. alpontja szerinti nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

• a Kszt. 26. § c) pont 16. alpontja szerinti fogyasztóvédelem

 

3.1.3. Az Egyesület fenti közhasznú tevékenységeit az Alapszabályban meghatározott céljának megfelelően, cél szerinti tevékenységként folytatja.

 

3.1.4. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

 

3.1.5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azokat kizárólag az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

3.1.6. Az Egyesület országos szervezet, amely tevékenységét Magyarország teljes területén fejti ki.

3.1.7. Az Egyesület közhasznú célja keretei között és azok megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységek megvalósításában vállal szerepet, az igények, a lehetőségek, és az Egyesület rendelkezésére álló erőforrásaikhoz mérten, például előadások, interneten történő felvilágosítás, információszolgáltatás (hírlevél,) honlap működtetése (tartalomszolgáltatás), ismeretterjesztés, kiadványok terjesztése és kiadása, a célokhoz kapcsolódó programok és ismeretterjesztő, tudományos konferenciák szervezése, bizonyos érdekcsoportok társadalmi összefogása saját jogaik védelmében, kapcsolattartás és együttműködés hasonló társszervezetekkel, szakszervezetekkel és a fogyasztóvédelemmel.

3.1.8. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében – az elnökség döntése szerint – együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

Az Egyesület feladata, hogy folyamatosan felmérje, és megismerje azokat a problémás területeket, amelyeken az Egyesület tagságának mozgósításával a leghatékonyabban tudja a fő célja megvalósítását elérni.

Az Egyesület részt vállal a céljaival megegyező nemzetközi célkitűzések megvalósításában, ennek érdekében célul tűzi ki, hogy tagjává váljon hasonló célokkal rendelkező nemzetközi szervezeteknek.

 

3.2. Politikával való kapcsolat

Az Egyesület tartózkodik minden párttól és azok politikai tevékenységétől. Az Egyesület szervezete pártoktól független. (Ksztv. 4. § (1) bek. d.) pont).

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártot és politikai tömegmozgalmat nem támogat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól anyagi támogatást nem fogad el.

4. Tagság

4.1. Rendes tagság


4.1.1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki

• elfogadja az Egyesület Alapszabályát és egyetért az Egyesület céljaival,

• elfogadja és egyetért az Egyesület szervezeti felépítésével, és hajlandó annak megfelelően működni,

• hajlandó személyes közreműködésével elősegíteni az Egyesület céljainak megvalósulását,

• megfizeti az esedékes tagsági díjat.

 

4.1.2. Rendes tag felvétele az elnökség útján személyesen, a belépési nyilatkozat kitöltésével, illetve az interneten, az Egyesület honlapján történő regisztrációval, a belépési nyilatkozat kitöltése után lehetséges. Az tagdíj a belépési nyilatkozat aláírásával válik esedékessé, személyesen jelentkezés esetén készpénzben az Egyesület pénztárába, internetes regisztráció esetén banki átutalással: az Egyesület számlájára. A tagsági viszony a tagdíj befizetését követően automatikusan létrejön.

 

4.1.3. Az Egyesület rendes tagjának joga

• részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, a Közgyűlés határozatainak meghozatala során szavazhat, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban,

• a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,

• felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni,

• választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire

• kezdeményezheti az Egyesület céljait és működését érintő kérdéseknek az Elnökség, illetőleg szükség esetén a Közgyűlés által történő megvitatását,

• betekinthet az Egyesület nyilvántartásába,

• a tagok egyharmada írásban az ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti.

 

4.1.4. Az Egyesület rendes tagjának kötelességei:

• tevékenyen közreműködni az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtásában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását,

• a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni,

• a mindennapi kapcsolataikat felhasználva az Egyesület jó hírnevét építeni és megőrizni,

• az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani.

 

4.2. Pártoló tagság

 

4.2.1. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet:

• aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és egyetért az Egyesület céljaival,

• személyes közreműködéssel, illetve anyagi hozzájárulással támogatja az Egyesület munkáját és céljainak megvalósulását.

 

4.2.2. A pártoló tag felvétele a rendes tag felvételével azonos módon történik.

A pártoló tag igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati

joga nincs.

 

4.2.3. Az Egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:

• a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni,

• a mindennapi kapcsolataikat felhasználva az Egyesület jó hírnevét építeni és megőrizni,

• az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani.

 

4.3. A tagsági jogok gyakorlásának, kötelességek teljesítésének módja

 

Az Egyesület természetes személy tagja személyesen, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagja képviselője útján vesz részt az Egyesület munkájában, ugyanígy gyakorolja jogait, teljesíti kötelességeit. Választott tisztséget csak természetes személy tölthet be, azonban jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező tag is választható, azzal, hogy tisztségét az egyidejűleg megválasztott képviselő útján tölti be. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező tag természetes személy képviselője útján választhat.

 

4.4. A tagsági viszony megszűnése

 

A tagsági viszony megszűnik:

• a tag halálával, jogi személy megszűnésével,

• az Egyesület megszűnésével,

• a tag kizárásával,

• a tag kilépésével.

 

A tagot a tagsági viszonya bármilyen forbackground-color: #ffff00; mában történő megszűnése esetén az Elnökség törli a tagnyilvántartásból.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

 

4.5. Kizárás

 

4.5.1. Az Elnökség kizárhatja azt a tagot, aki

• az Egyesület Alapszabályát súlyosan megszegi,

• az Egyesület rossz hírét kelti,

• az Alapszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget,

• az Egyesület nevével visszaél,

• előzetes figyelmeztetés után 30 napon túl elmaradt a tagdíj megfizetésével,

• akinek a tagsága feltételei közül bármelyik hiányzik, vagy megszűnik,

• akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

A tagot előzetesen értesíteni kell írásban igazolható módon a kizárásáról határozni kívánó elnökségi ülés időpontjáról és lehetőséget kell adni neki védekezésének

előadásáról.

 

4.5.2. A kizárt tag az Elnökség kizárással kapcsolatos írásbeli határozata ellen, jogorvoslatként, a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban az Egyesület Közgyűléséhez panasszal élhet, amely a következő ülésén a kérdésben végérvényesen dönt. Az Egyesület Közgyűlésének e tárgyban hozott döntése ellen további jogorvoslatnak bírósági úton van helye.

 

4.6. Kilépés

 

Bármely tag megszüntetheti tagságát saját döntése alapján is. A kilépő tag a korábbi befizetéseiből visszatérítésre nem tarthat igényt. A kilépési nyilatkozatot az Elnökség részére kell írásban eljuttatni. A tagsági viszony az írásbeli értesítés kézhezvételének napjával szűnik meg.

 

4.7. Tagdíj

 

A tagdíjat évenként előre kell megfizetni, mely a tagdíj Egyesülethez való beérkezésének napjától számított 1 éves időtartamra vonatkozik.

Az alapító tagok tagdíj befizetési kötelezettségének határideje a bírósági bejegyzést követő hónap 15. napja. Belépő tag esetén a tagdíj befizetési kötelezettségnek a tagsági jelentkezéssel egyidejűleg kell eleget tenni.

A tagdíj mértékét a rendes Közgyűlés határozatban rögzíti.

     

    Tagdíjak befizetésének módja:

- Készpénzben: az Egyesület pénztárába

-Banki átutalással: Az egyesület számlájára

 

4.8. Tagdíj fizetési kötelezettség 30 napon túli késedelme

 

Amennyiben valamely tag a jelen Alapszabály értelmében meghatározott tagdíj fizetési kötelezettségének 30 napon belül nem tesz eleget, az Elnökség a tagot az elmaradt tagdíj megfizetésére 30 napos határidővel felszólítja.

Amennyiben a tag az újabb határidő alatt sem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét, az Elnökség dönthet a tag kizárásáról.

 

5. Az Egyesület szervezete

 

Az Egyesület szervei a Közgyűlés, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság.

 

6. Közgyűlés

 

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.

 

6.1. A Közgyűlés összehívása és határozatképessége

 

6.1.1. Az éves rendes Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata.

Az éves rendes Közgyűlésre a tagnyilvántartásban szereplő tagok részére írásos meghívót kell küldeni legalább tizenöt nappal a Közgyűlés időpontja előtt.

 

6.1.2. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Azok helyéről, és idejéről a tagságot és a nyilvánosságot az Egyesület honlapján a Közgyűlés előtt minimum két héttel tájékoztatni kell.

 

6.1.3. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a + 1 tag jelen van.

 

6.1.4. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot is, amelyen az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést is, hogy a határozatképtelenség miatt összehívott megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Amennyiben viszont a megismételt közgyűlésre nem az eredeti közgyűlés napján kerül sor, akkor arra újabb meghívót kell küldeni, amelynek az említett figyelmeztetéseket tartalmaznia kell.

6.1.5. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti az tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az Elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

 

6.1.6. A határozatokat írásban, a határozatok könyvében rögzíteni kell.

6.1.7. A Közgyűlést össze kell hívni:

• ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

• ha az Ellenőrző Bizottság a cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

• ha az Elnökség Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

• ha Bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli.

 

6.1.8. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

 

6.1.9.A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a Közgyűlés időpontját, napirendjét, a határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a határozatot támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (és ha lehetséges személyét). A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök írja alá és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesíti.

 

6.2 Kizárólagos hatáskörök

 

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;

• az Alapszabály elfogadása és módosítása;

• az Elnökség (Elnök és Alelnökök) és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;

• tagdíj mértékének megállapítása;

• az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság éves beszámolójának elfogadása;

• az Egyesület éves költségvetésének és az éves közhasznúsági jelentésének elfogadása;

• döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

 

6.3. Szavazás

 

6.3.1. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden alapító tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata, távollétében a levezető elnök szavazata dönt. Az éves beszámoló elfogadásának módja egyszerű többség.

 

6.3.2. A Közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több, mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

 

6.3.3. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk.685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

6.3.4. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

 

7. Elnökség

 

7.1. Az Egyesület ügyintéző szerve az Elnökség: az Elnökből, és 2 Alelnökből áll.

 

7.2. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség évente legalább kétszer ülésezik, de szükség szerint tart többször is üléseket. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

 

7.3. Az Elnökségi ülés összehívásának módja: az Elnökség tagjai részére meghívót kell küldeni írásban legalább tíz nappal az Elnökségi ülés előtt. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét és napirendjét.

 

7.4. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden Elnökségi tagnak egy szavazata van. Az Elnökség határozatképes, ha ülésein legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

 

7.5. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a napirendet, a határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók, ellenzők és a tartózkodók számát és személyét. A jegyzőkönyv vezetéséről az Elnök gondoskodik, és azt a jegyzőkönyv vezető, az Elnök és egy hitelesítő elnökségi tag írja alá.

 

7.6. Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából, határozatlan időtartamra.

 

7.7. Nem lehet az Elnökség tagja, az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjétől szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.

Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.

 

7.8. Az Elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

7.9. Az Elnökség feladata és hatásköre különösen, de nem kizárólagosan:

• tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos eljárás;

• a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

• az Egyesület gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka;

• személyzeti munka irányítása;

• tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

• minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

 

7.10. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk.685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

8. Az Ellenőrző Bizottság

 

8.1. Az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzését elkülönült felügyelő szerv, az Ellenőrző Bizottság végzi. Az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 3 (három) fő. Az Ellenőrző Bizottság tagjai maguk közül választják az Ellenőrző Bizottság elnökét. Az Ellenőrző Bizottság tagjainak megbízatása 3 (három) évre szól.

 

8.2. Az Ellenőrző Bizottság tagjait a Közgyűlés választja. Az Ellenőrző Bizottság tagjai más választott egyesületi tisztséget nem tölthetnek be. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, továbbá az Egyesület könnyvizsgálója az a személy, aki

• az Elnökség Elnöke vagy tagja,

• az Egyesülettel más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

• az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve

• az előbbi alpontokban említett személyek közeli hozzátartozója.

 

8.3. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, továbbá az Egyesület könnyvizsgálója, az a személy sem, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – tisztséget, amely az adózás rendjétől szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.

 

8.4. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja a Közgyűlésen szavazati az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosultat tájékoztatni, illetve a Közgyűlés vagy az Elnökség összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

• az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás, stb.) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult személy vagy szerv döntését teszi szükségessé, vagy

• az Elnökség tagjainak felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

8.5. Az intézkedésre jogosult Közgyűlést vagy Elnökséget az Ellenőrző Bizottság indítványára – az indítvány megtételétől számított – 30 napon belül össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívásra az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a szükséges intézkedéséket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság haladéktalanul köteles értesíteni az Elnökséget, az Elnökség nem kielégítő intézkedése esetén pedig az Egyesület törvényességi felügyeletét ellátó szervet.

 

8.6. Az Ellenőrző Bizottság évente legalább kétszer ülésezik. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze írásban,- az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével- minimum az ülést megelőző tizenöt nappal. Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha azon legalább három tag jelen van. Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Vizsgálati ügyrendjét az Ellenőrző Bizottság maga határozza meg.

 

8.7.Az ellenőrzés tapasztalatairól az Ellenőrző Bizottság évente beszámol a Közgyűlésnek. Az Egyesület éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést az Ellenőrző Bizottság köteles előzetesen megvizsgálni és ennek eredményéről a Közgyűlésnek beszámolni.

9. Tisztségviselők

 

9.1. Az Egyesület Elnöke

 

9.1.1. Az Egyesület Elnökét határozatlan időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

 

9.1.2. Az Elnök kötelezettségei:

• Felelős a szervezet irányításáért és felügyeletéért.

• Összehívja és vezeti a Közgyűlést, valamint az Elnökségi ülést.

• Ellátja a szervezet képviseletét.

• Irányítja a következő évi akcióterv kidolgozását.

• Figyelemmel kíséri és koordinálja az Elnökség tevékenységét.

• Felelős a szervezet működésének jogszerűségéért, továbbá az éves költségvetés betartásáért.

 

9.1.3. Az Egyesület képviselete: Az Egyesületet az Elnök önállóan jogosult képviselni.

 

9.1.4. Az Egyesület jegyzésének módja: Az Egyesület Elnöke az Egyesületet akként jegyzi, hogy az Egyesület előnyomott, nyomtatott vagy bélyegzett neve fölé a nevét önállóan írja.

 

9.1.5. Az Egyesület bankszámlája felett az elnökség tagjai jogosultak rendelkezni, oly módon, hogy a rendelkezést az Elnök és egy másik elnökségi tag együttesen írja alá.

 

9.2. Az Egyesület Alelnökei

 

9.2.1. Az Egyesület Alelnökeit határozatlan időtartamra a Közgyűlés választja

9.2.2. Az Alelnökök feladatai a következők:

• Figyelemmel kísérik és koordinálják az Egyesület programjait és tevékenységét.

• Biztosítják az egész éves stratégia megvalósulását.

• Az Elnök irányításával elkészítik az akciótervet, részt vesznek a program tervek elkészítésében.

9.3. A tisztségviselő abban az esetben hívható vissza, ha:

• kötelezettségeit súlyosan megszegi,

• az Egyesület Alapszabályát súlyosan megszegi,

• az Egyesület rossz hírét kelti,

• az Alapszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz határidőben eleget,

• az Egyesület nevével visszaél.

A tisztségviselők visszahívására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az Ellenőrző Bizottság tagjaira is.

 

10. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

 

10.1. A szervezet elsődleges bevétele a tagdíj, pénzügyi éve január 1-től december 31-ig tart.

Emellett bevétele a jogi és természetes személyek felajánlásai, hozzájárulásai és egyéb, a cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek.

 

10.2. Az Egyesület vállalkozói tevékenységet kizárólag az Egyesület közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, és csak másodlagos jelleggel, közhasznú céljait nem veszélyeztetve folytathat.

 

10.3. Az Egyesület a bevételeit az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében használja fel.

 

10.4. Az Egyesület kiadásai a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült költségek és ráfordítások.

 

10.5. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség egy beszámolót készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt legkésőbb március 1-ig, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.

 

10.6. Az Egyesület az éves beszámoló közzétételével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít a Kszt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalommal. A közhasznúsági jelentés jóváhagyása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

 

10.7. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

 

10.8. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

 

11. Az Egyesület megszűnése

 

11.1. Az Egyesület határozatlan időtartamra alakult

11.2. Az Egyesület megszűnik:

• ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,

• ha más szervezettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja,

• ha a bíróság feloszlatja,

• ha megszűnését a bíróság megállapítja.

 

12. Nyilvántartások vezetése,

a határozatok nyilvánosságra hozatala

 

12.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait tartalmazó jegyzőkönyveket az Elnökség tartja nyilván. A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről a jegyzőkönyveket le kell fűzni, továbbá a Közgyűlés és az Elnökség határozatairól külön-külön számítógépes nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók, ellenzők, illetve a döntéstől tartózkodók számát (és ha lehetséges, a személyét).

 

12.2. A Közgyűlés határozatait az Egyesület az internetes honlapján teszi közzé. Az Elnökség határozatai és az éves beszámolók az Egyesület székhelyén a faliújságon kifüggesztésre kerülnek, ezen kívül az egyesület internetes honlapján is közzéteszi. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseiről az érdekeltek írásban igazolható módon harminc napon belül értesítést kapnak.

 

12.3. Az Egyesület a működésével kapcsolatos valamennyi iratba való betekintést – előzetesen egyeztetett időpontban – lehetővé teszi az egyesület székhelyén. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.

Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

 

12.4. Az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról internetes honlapján rendszeresen beszámol.

 

12.5. Az Egyesület a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján közzéteszi. Az Egyesület közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból a saját költségére másolatot készíthet.

 

12.6. Az Egyesület ezen Alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos sajtó útján nyilvánosságra hozza.

 

13. Vegyes és záró rendelkezések

 

 

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok, illetve az egyesület szervezeti szabályzata az irányadóak.

 

Piliscsaba 2011. december 08.

Oldal tetejére